Ugrás a tartalomhoz

Smart File System

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SFS (Smart File System)
FejlesztőJohn Hendrikx,
Jörg Strohmayer
Bevezetve1998
Partícióazonosító'SFS\00', 'SFS\02'[1][2]
Korlátok
Maximális fájlméret4 GB - 2 bájt[1]
Fájlnév maximális hossza107 karakter[1][2]
Maximális kötetméret128 GB[1][2]
Tiltott karakterek a fájlnevekbenNULL, ':' és '/'
Képességek
Tárolt dátumokmódosítás (mtime)
Dátumhatárok1978. január 1. - 2157
Dátumfelbontás1/50s
Attribútumokfájl megjegyzés, rejtett, törölhetetlen
FájlrendszerengedélyekAmiga jogosultságok, multiuser jogosultságok
Beépített tömörítésNincs
Beépített titkosításNincs (eszközszinten biztosított)
SISNincs
Támogatott operációs rendszerekAmigaOS (v1.279)
AROS (v1.84)
MorphOS (v1.224)
AmigaOS 4[3] (v1.293)
Linux (v1.0beta12)[4]


A Smart File System (röviden: SFS; néhol: Smart Filesystem) egy Amiga számítógépek, illetve AmigaOS-szerű operációs rendszerek számára kifejlesztett naplózó fájlrendszer. A fejlesztés az amigák gyári fájlrendszereihez (pl. FFS) képest bővebb funkcionalitást, jobb teljesítményt, skálázhatóságot és adatintegritást célozta. A szoftver forráskódja nyilvános LGPLv2 licenc alatt.[5]

Hardver-követelmények

[szerkesztés]

Az SFS működéséhez minimum 100 KB memória és legalább Motorola 68020 vagy azzal kompatibilis processzor szükséges.[6]

Működés

[szerkesztés]

Az SFS 512 bájttól (29) 32768-ig (215) terjedő blokkméretet használhat, mellyel maximálisan 128 GB partíció kezelhető. Az amigák eredeti fájlrendszeréhez (OFS), illetve annak továbbfejlesztett változatához (FFS) képest jobb teljesítményt nyújt, illetve a fájlrendszerben fellépő hiba esetén nem igényel hosszadalmas "validálást".[1][7] Ezt több programkönyvtár egyetlen blokkba, illetve a metaadatok klaszterekbe szervezésével érték el. A fájlrendszerben meglévő üres területek, illetve töredezettség nyomonkövetésére az SFS bittérképet alkalmaz a B-fa struktúrához hasonló B+fa elrendezésben.[8]

Az SFS a fájlrendszer és az abban lévő adatok integritása érdekében a végrehajtott műveleteket (tranzakciókat) bizonyos időközönként naplózza (loggolja).[8] Ebből kifolyólag, rendszerösszeomlás esetén a következő rendszerindulás és a fájlrendszer felcsatolása (mountolása) után nyoma marad a korábbi befejezetlen műveletnek és így lehetséges visszaállítani a rendszert az utolsó ismert, konzisztens állapotába. Teljesítmény okokból a teljes integritás csak a metaadatokra biztosított, az adatfájlok tényleges tartalma továbbra is sérülhet egy félbeszakadt írási folyamat során,[6] de ez az OFS és FFS fájlrendszerekhez képest sokkal ritkábban fordul elő.

Az SFS a fentieken túl — a többi Amiga fájlrendszertől eltérően — képes a menet közbeni töredezettség-mentesítésre, még zárolt állományok esetén is.[8] Ez a folyamat szinte teljesen észrevétlenül zajlik (kivéve azt a tárterületet, ahol éppen dolgozik) és bármikor leállítható. A metadatok és a normál adatok integritása egyaránt biztosított. A fájlrendszer akár teljes állományokat is áthelyezhet a töredezettség-mentesítés során.[9]

A fájlrendszer a törölt fájlokat egy elkülönített könyvtárban tárolja az esetleges helyreállítás érdekében.[7]

Alkalmazásai

[szerkesztés]

Az SFS fájlrendszer teljes értékű használatát a következő operációs rendszerek támogatják:

  • AmigaOS 3.x: A Fast Filesystem (FFS) mellett, illetve helyett használható az SFS gyorsabb alternatívaként.[10]
  • AmigaOS 4.x: A Fast Filesystem 2 (FFS2) mellett, illetve helyett használható az SFS gyorsabb alternatívaként.[1]
  • MorphOS: Az operációs rendszer alapbeállítású fájlrendszere az SFS.[11]
  • AROS: Az operációs rendszer alapbeállítású fájlrendszere az SFS.[12]

Egyéb szoftvertámogatás:

Történet

[szerkesztés]

Az SFS fejlesztése 1993-ban kezdődött. John Hendrikx először assembly nyelven kezdett fejleszteni egy fájlrendszert, mely megfelelően működött, de a növekvő komplexitás és néhány tervezési hiba folytán sosem került kiadásra. E helyett 1996-ban C programozási nyelven kezdett bele újból. Ez esetben Marcel Offermans közreműködésével készült el a szoftverterv (design).[6]

Az alapok lefektetése után az érdemi fejlesztés 1997 során zajlott,[6] majd 1998. augusztus 4-én adta ki a fájlrendszer első, 0.67 béta (freeware) változatát. Az intenzív fejlesztésnek köszönhetően 1998 november 9-ére az 1.13-as verziót, majd egy nagyobb kihagyás után 1999. március 28-án az 1.58-as változatot érte el a szoftver. Az addig hiányzó fájlrendszer javító, illetve fájl-helyreállító funkciót Jörg Strohmayer töltötte be SFSsalv nevű felhasználói programjával.[15]

Hendrikx 2000-ben felhagyott a fejlesztéssel és elhagyva az Amiga-szcénát, közzétette az SFS forráskódját. A fájlrendszer fejlesztése ezután ágakra (forkokra) bomlott a támogatott operációs rendszerek szerint, így létezik AmigaOS 3, AmigaOS 4, MorphOS, illetve AROS forkja. A forkoknak eltérő jellemzőik vannak, de kompatibilisek egymással. Ezek mellett létezik SFS Linux driver is (olvasás; írás csak kísérleti jelleggel), de ennek fejlesztése megakadt 2008 végén.[4]

Az SFS egyike a máig használt független fejlesztésű Amiga fájlrendszereknek.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f UserDoc:AmigaOS File Systems (angol nyelven). AmigaOs Documentation Wiki . Hyperion Entertainment. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  2. ↑ a b c Thomas Rapp: File System Limits (angol nyelven). Tom's Homepage , 2011. április 30. (Hozzáférés: 2025. június 11.)
  3. ↑ New AmigaOS Update available (angol nyelven). Hyperion Entertainment, 2004. december 27. (Hozzáférés: 2025. június 11.)
  4. ↑ a b Marek Szyprowski: Amiga Smart FileSystem driver for Linux (angol nyelven). [2021. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  5. ↑ John Hendrikx (swilver), Michal Schulz: Smart File System (angol nyelven). SourceForge , 2016. szeptember 25. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  6. ↑ a b c d John Hendrikx: Smart Filesystem documentation (angol nyelven), 1998. augusztus 4. [2004. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  7. ↑ a b Robert Williams (2000. augusztus). „Hard Drivin'” (angol nyelven). Total Amiga (6), 45. o. (Hozzáférés: 2025. június 23.) 
  8. ↑ a b c EC-Council. Understanding File Systems and Hard Disks, Computer Forensics: Investigating Hard Disks, File and Operating Systems (angol nyelven). Cengage Learning, 1–16. o. (2009. június 26.). ISBN 978-1-4354-8350-7 
  9. ↑ Husrev Taha Sencar, Nasir Memon. Digital Image Forensics: There is More to a Picture than Meets the Eye (angol nyelven). Springer Science & Business Media, 130. o. (2012. augusztus 1.). ISBN 978-1-4614-0757-7 
  10. ↑ Smart Filesystem (angol nyelven). Aminet , 2025. január 1. (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  11. ↑ Filesystems (angol nyelven). MorphZone . (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  12. ↑ Aros/Platforms/x86 installing - BIOS boot and MBR ssd hdd based Legacy Partitions (angol nyelven). Wikibooks . (Hozzáférés: 2025. június 26.)
  13. ↑ GRUB features (angol nyelven). GNU GRUB Manual 2.12. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  14. ↑ Free Software EFI/UEFI file system drivers (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  15. ↑ Smart Filesystem  · Home (angol nyelven). John Hendrikx, 1999. március 29. [2024. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. június 11.)
  16. ↑ Jeremy Reimer: From BFS to ZFS: past, present and future of file systems (angol nyelven). Ars Technica . Condé Nast Publications, 2008. március 18. (Hozzáférés: 2025. június 23.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Smart_File_System&oldid=28220712”