Ugrás a tartalomhoz

Modimo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modimo
A Lydenburgi fejek egyike. A terület szent hely a bantu nyelvű népcsoportok számára, a kőfejek talán Modimó ábrázolására szolgálnak.
A Lydenburgi fejek egyike. A terület szent hely a bantu nyelvű népcsoportok számára, a kőfejek talán Modimó ábrázolására szolgálnak.
VallásHagyományos afrikai vallások
SzerepeFőisten, teremtő isten
NemNemtelen lény (a legtöbb mítosz szerint), férfi (keresztény hatásra)
LakhelyÉg, menny
RégióDél-Afrika


Modimo (vagy más formában Molimo a Lesotho-ban beszélt szotó nyelven, venda nyelven Mudzimu vagy Raluvhimba,[1] a déli és északi ndebele nyelveken uMlimo vagy Zimu) a szotó-cvána népek hagyományos vallásában a teremtő isten, égisten, a legfőbb isten. A Modimó név és minden változata a szotó-cvana ősnyelvű *mo- előtagból származik, amely egy személyt jelöl, valamint a *-dzimu „fent, az égen” szóból[2], így a Modimó név „a magas, az égisten, a fent lévő, a legfőbb istenség” vagy "a magas isten” jelentéssel fordítható le európai nyelvekre. Szerepét tekintve Modimóhoz hasonló Kuamata, a khoszák főistene, uMvelinkangi, a zulu főisten, és a sona legfőbb isten, Mvari.[3]

Jelentés és eredet

[szerkesztés]

A szotó-cvana kultúrákban Modimo fogalma mélyen gyökerezik a hagyományos vallási hiedelmekben. Gyakran úgy jelenik meg a történetekben, mint a világegyetem teremtője, és a legfőbb spirituális erő forrása. Számos más neve is van, például Mmopi, Tlatlamatjholo (Tlatlamacholo vagy Hla-Hla Macholo), Ramaszedi, Rammoloki vagy Raluvhimba. Modimót gyakran úgy írják le, mint nemtelen, mindenütt jelen lévő és mindenható teremtő. Ő a legfőbb istenség a különböző Dél-Afrikai istenek és istenített ősök, vagyis a Badimó, valamint a szotó-cvána népek mitológiai alakjainak panteonjában. Utóbbi népcsoportok körében számos legenda létezik a mindenható istenről.[4][5][6]

Tisztelete

[szerkesztés]

Számos hagyományos gyakorlat kapcsolódik hozzá, amelyek imádságokat, énekeket és áldozatokat tartalmaznak, ezek célja az isten kegyeinek vagy áldásának elnyerése. Bár Modimó a szotó-cvana népek elképzrlése szerint a leghatalmasabb lény, gyakran deista istenként tekintenek rá, akithez közvetítőkön, például az ősök szellemein (badimó) keresztül lehet fordulni, akikről úgy tartják, hogy az alvilágban közelebb állnak Modimóhoz.

Modimo a kereszténységben

[szerkesztés]

Az európai gyarmatosítók érkezése előtt a dél-afrikai bantu nyelvű közösségek mindegyike sajátos spirituális hiedelmekkel és gyakorlatokkal rendelkezett. Ezeknek a hitrendszereknek központi eleme volt a legfőbb lény fogalma, amelyet a különböző déli bantu nyelvekben a legtöbb esetben „Modimo” vagy ehhez hasonló néven emlegettek (lásd fent). Ezt a legfőbb lényt az univerzum teremtőjének és az élet forrásának tekintették.

A 19. és 20. században bekövetkezett európai gyarmatosítás jelentős hatással volt a bennszülött vallásokra. A hittérítők hatására a régióban megjelent a kereszténység, ami a nyugati vallási hatások elterjedéséhez vezetett. Azonban sok afrikai közösség integrálta hagyományos hitrendszerének elemeit a kereszténységgel, ami szinkretikus istentiszteleti formák kialakulásához vezetett.

A „Modimó” név megmaradt és alkalmazkodott a kereszténységgel való együttéléshez. Egyes közösségek a hagyományos gyakorlatokat keresztény elemekkel ötvözték, létrehozva egy szinkretikus hitrendszert, amely mindkét világ elemeit magában foglalta. Ez lehetővé tette a kulturális és spirituális identitás megőrzését, miközben új vallási hatásokat is beépített.

Dél-Afrikában sokan továbbra is hagyományos hiedelmeiben találják meg az élet értelmét és kulturális identitását, amely magában foglalja a legfőbb lény kultuszát is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Stayt, Hugh A. The Bavenda. Routledge, 230-236. o. (1931). ISBN 9780429942778 
  2. Casalis, Eugene. The Basutos. Books on Demand, 248. o. (1861). ISBN 9783375040543 
  3. Bennett: The contested history of Modimo (angol nyelven), 2022. január 1.
  4. "Modimo and the Origin of Death", Oxfordi egyetem.
  5. Itumeleng Daniel Mothoagae (2014). "The gendered God in the Setswana Bible and the captivity of Modimo: Moffat and the translating of the Bible into Setswana". Studia Historiae Ecclesiasticae. 40 (2): 149–168.
  6. William Crisp (1896). The Bechuana of South Africa. Society for Promoting Christian Knowledge. 43 oldal.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Modimo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.