Modimo
| Modimo | |
| A Lydenburgi fejek egyike. A terület szent hely a bantu nyelvű népcsoportok számára, a kőfejek talán Modimó ábrázolására szolgálnak. | |
| Vallás | Hagyományos afrikai vallások |
| Szerepe | Főisten, teremtő isten |
| Nem | Nemtelen lény (a legtöbb mítosz szerint), férfi (keresztény hatásra) |
| Lakhely | Ég, menny |
| Régió | Dél-Afrika |
Modimo (vagy más formában Molimo a Lesotho-ban beszélt szotó nyelven, venda nyelven Mudzimu vagy Raluvhimba,[1] a déli és északi ndebele nyelveken uMlimo vagy Zimu) a szotó-cvána népek hagyományos vallásában a teremtő isten, égisten, a legfőbb isten. A Modimó név és minden változata a szotó-cvana ősnyelvű *mo- előtagból származik, amely egy személyt jelöl, valamint a *-dzimu „fent, az égen” szóból[2], így a Modimó név „a magas, az égisten, a fent lévő, a legfőbb istenség” vagy "a magas isten” jelentéssel fordítható le európai nyelvekre. Szerepét tekintve Modimóhoz hasonló Kuamata, a khoszák főistene, uMvelinkangi, a zulu főisten, és a sona legfőbb isten, Mvari.[3]
Jelentés és eredet
[szerkesztés]A szotó-cvana kultúrákban Modimo fogalma mélyen gyökerezik a hagyományos vallási hiedelmekben. Gyakran úgy jelenik meg a történetekben, mint a világegyetem teremtője, és a legfőbb spirituális erő forrása. Számos más neve is van, például Mmopi, Tlatlamatjholo (Tlatlamacholo vagy Hla-Hla Macholo), Ramaszedi, Rammoloki vagy Raluvhimba. Modimót gyakran úgy írják le, mint nemtelen, mindenütt jelen lévő és mindenható teremtő. Ő a legfőbb istenség a különböző Dél-Afrikai istenek és istenített ősök, vagyis a Badimó, valamint a szotó-cvána népek mitológiai alakjainak panteonjában. Utóbbi népcsoportok körében számos legenda létezik a mindenható istenről.[4][5][6]
Tisztelete
[szerkesztés]Számos hagyományos gyakorlat kapcsolódik hozzá, amelyek imádságokat, énekeket és áldozatokat tartalmaznak, ezek célja az isten kegyeinek vagy áldásának elnyerése. Bár Modimó a szotó-cvana népek elképzrlése szerint a leghatalmasabb lény, gyakran deista istenként tekintenek rá, akithez közvetítőkön, például az ősök szellemein (badimó) keresztül lehet fordulni, akikről úgy tartják, hogy az alvilágban közelebb állnak Modimóhoz.
Modimo a kereszténységben
[szerkesztés]Az európai gyarmatosítók érkezése előtt a dél-afrikai bantu nyelvű közösségek mindegyike sajátos spirituális hiedelmekkel és gyakorlatokkal rendelkezett. Ezeknek a hitrendszereknek központi eleme volt a legfőbb lény fogalma, amelyet a különböző déli bantu nyelvekben a legtöbb esetben „Modimo” vagy ehhez hasonló néven emlegettek (lásd fent). Ezt a legfőbb lényt az univerzum teremtőjének és az élet forrásának tekintették.
A 19. és 20. században bekövetkezett európai gyarmatosítás jelentős hatással volt a bennszülött vallásokra. A hittérítők hatására a régióban megjelent a kereszténység, ami a nyugati vallási hatások elterjedéséhez vezetett. Azonban sok afrikai közösség integrálta hagyományos hitrendszerének elemeit a kereszténységgel, ami szinkretikus istentiszteleti formák kialakulásához vezetett.
A „Modimó” név megmaradt és alkalmazkodott a kereszténységgel való együttéléshez. Egyes közösségek a hagyományos gyakorlatokat keresztény elemekkel ötvözték, létrehozva egy szinkretikus hitrendszert, amely mindkét világ elemeit magában foglalta. Ez lehetővé tette a kulturális és spirituális identitás megőrzését, miközben új vallási hatásokat is beépített.
Dél-Afrikában sokan továbbra is hagyományos hiedelmeiben találják meg az élet értelmét és kulturális identitását, amely magában foglalja a legfőbb lény kultuszát is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stayt, Hugh A. The Bavenda. Routledge, 230-236. o. (1931). ISBN 9780429942778
- ↑ Casalis, Eugene. The Basutos. Books on Demand, 248. o. (1861). ISBN 9783375040543
- ↑ Bennett: The contested history of Modimo (angol nyelven), 2022. január 1.
- ↑ "Modimo and the Origin of Death", Oxfordi egyetem.
- ↑ Itumeleng Daniel Mothoagae (2014). "The gendered God in the Setswana Bible and the captivity of Modimo: Moffat and the translating of the Bible into Setswana". Studia Historiae Ecclesiasticae. 40 (2): 149–168.
- ↑ William Crisp (1896). The Bechuana of South Africa. Society for Promoting Christian Knowledge. 43 oldal.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Modimo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.